"Ahol padlófűtés van, ott kondenzációs, ahol radiátoros ott turbós." - hangzik el a legáltalánosabb válasz. Mivel ez az egyik legtöbbet felmerült kérdés azok körében, akik zárt égésterű gázkazánt szeretnének vásárolni, kicsit részletesebben nézzük meg, kinek melyik éri meg a legjobban.

Hagyományos turbós kazán

A klasszikus turbós kazánokban egy ventilátor felelős azért, hogy az égéstermék kijusson a szabadba. Ezek speciális kéményrendszert igényelnek, melynek egyik csöve a külső légtérből bejuttatja a kazánhoz az égéshez szükséges levegőt, a másik csövön keresztül pedig a ventilátor kinyomja a füstgázt a szabadba.

Emiatt ezeknek a kéményeknek teljesen gáztömörnek kell lenniük, hogy ezt a túlnyomást elbírják.

Teljesítményük hasonló a kéményes készülékekéhez, azonban ezek jóval biztonságosabbak, és a jelenlegi szabványok a legtöbb esetben már ezeket követelik meg!

Alacsonyabb beruházási költséget igényelnek, kéményük lehet alumínium, vagy saválló acél.

Kondenzációs kazán

A kondenzációs kazánok ma a fűtéstechnika csúcstermékei. A jelentős különbség a hagyományos turbós kazánhoz képest, hogy a kondenzációs kazán az eltávozó füstgázban lévő víz rejtett hőjéből energiát nyer vissza.

Gyakorlatilag hőt von el a füstgázból, így ennek jóval alacsonyabb a füstgáz hőmérséklete, viszont ez által jelentősen nagyobb a kazán hatásfoka.

Éves szinten ezekkel a készülékekkel a hagyományos jó minőségű kazánokhoz viszonyítva 20 % körüli energiát lehet megtakarítani, míg régebbi kazánokhoz illetve konvektorokhoz képest akár 30 %-ot is.

A kondenzációs kazán kéménye készülhet műanyagból ( PPs), vagy saválló acélból. Általában az acél az ideális megoldás, ha elhúzás van a bélelendő kéménybe. Ha a kémény egyenes, akkor kedvezőbb árú megoldás a PPs, azonban élettartamban az acél jobb.

Mikor melyik készülékben érdemes gondolkodni?

A kondenzációs kazánok annál jobb hatásfokkal működnek, minél alacsonyabb a kazánba visszatérő fűtővíz hőmérséklete, ami körülbelül 50 °C alatti hőmérsékletet jelent.

Ez alatti hőmérsékleten már megindul a kondenzáció, vagyi a visszatérő hideg víz le tudja hűteni a füstgáz, és ki tudja nyerni belőle az energiát.

A padló- és falfűtéses rendszereknél ez szinte kivétel nélkül így van, ezért itt nagyon jó, körülbelül 108%-os hatásfokkal számolhatunk.

Téves azonban az a nézet, hogy radiátoros fűtés esetén nem lehet alkalmazni a kondenzációs kazánokat.

Ha a visszatérő fűtővíz hőmérséklete 50 °C alatt van, akkor itt is van kondenzáció, így megfontolandó lehet a kondenzációs kazánok alkalmazása.

Ha a radiátorok a normál előírások szerint 75/65/20°C-ra vannak méretezve, akkor nagyjából -5°C-nál alacsonyabb hőmérséklet esetén nincs kondenzáció, a többi esetben igenis van. Ami annyit jelent, hogy -magyarországi viszonyokat tekintve - a fűtési szezon kb 90 %-ban kondenzációs üzemben működik a kazán.

Régi magasabb visszatérő hőmérsékletre tervezett radiátoroknál ez az arány kb 60-70 %. Azonban ez az arány annál jobb lesz, minél jobb az épület és a nyílászárók szigetelése, így akár lehet bőven 70 % felett is.

Használati melegvíz előállításnál 98-100 %-os hatásfokkal számolhatunk, mivel itt a legrosszabbak a feltételek. Azonban az utóbbi időben már kondenzációs indirekt tárolókat is forgalmaznak, amelyeknél jelentős hőnyereséget lehet elérni, így ez az arány is javul. Ha valaki csak vízmelegítőt akar vásárolni, akkor szinte csak turbósat fog találni a piacon.

A kondenzációs kazánok hatásfoka 97% körül van, ha nem tudnak kondenzációs üzemben működni. Azonban károsanyag kibocsátásuk jelentősen kedvezőbb, mint a hagymányos gázkazánoké, ezáltal jóval környezetkímélőbbek. Ezt a kazán hőcserélőjében lévő kondenzátum lecsepegtetésével éri el, mivel ez kimossa a füstgázból a szennyezők java részét, és híg savként kifolyik a kazán kondenzkivezetőjén keresztül a csatornába. Ez nagyjából olyan erős, mint egy savas eső vagy a híg ecet. A csatornába kerülve sem káros, sőt segíti a lúgos szennyvíz semlegesítését, melyet a tisztítóműben mindenképp el kellene végezni.

A kondenzációs kazán a hagyományoshoz viszonyítva kb 20%-al kevesebb gázt igényel, ezáltal kevesebb, ráadásul tisztább füstgázt bocsájt ki.

Ezen kazánok lelke a hőcserélő, ezzel kapcsolatban a legpozitívabb tapasztalat az öntött alumínium-szilícium hőcserélőkkel van, ezek 20 éve kiválóan üzemelnek.

A kondenzációs kazánokból folyamatosan jön a kondenzvíz, így ennek elvezetéséről gondoskodni kell. Ezt be lehet kötni a csatornába egy szifonnal minden gond nélkül. A turbós kazánok kéményére is kerül kondenzleválasztó még a kazán elé, de itt közel sem kell annyi kondenz vízre számítani. A csatornába érdemes azonban ezt is bekötni, hogy automatizálva legyen a rendszer, és ne kelljen nekünk időnként üríteni egy tároló edényt.

Mind a turbós, mind a kondenzációs kazánok kéménye akár a kazán árát is meghaladhatja, ha hosszabb elvezetéssel kell számolni. Különösen igaz ez, ha szigetelt kéményrendszert kell kiépíteni. Ha 20 m körüli kéményünk van, akkor megtörténhet, hogy kapunk akár 400.000,- Ft-os árajánlatot is, mely persze jelentősen függ az adott szituációtól. Mivel a kéménynek gáztömörnek kell lenni, és megfelelő átmérőjűnek ahhoz, hogy a ventilátor ki tudja fújni rajta a füstgázt, ne legyen túl nagy az ellenállása, ezért a kivitelezést érdemes hozzáértő szakemberre bízni, mert utólag nagyon nehéz, és költséges a hibákat kijavítani.

Megállapítható, hogy a kondenzációs kazánok minden fontos tényezője magasabb szinten áll, mint a hagyományos kazánoké. Beruházási költsége jóval magasabb, azonban ha a megtérülést és a környezetvédelmet helyezzük előtérbe, akkor mindeképp érdemes ilyen kazánt választani.