1. Kizárólag száraz fával tüzeljünk! (15-20 % közötti nedvességtartalom).
2. A fa ne legyen túl öreg! A 15 éves, vagy öregebb tűzifa veszít gyúlékonyságából. Ha el akarjuk használni, égessük el vegyesen fiatalabb száraz tűzifával!
3. Magasabb sűrűségű fákat válasszunk (bükk, kőris, tölgy, akác, gyertyán, juhar...) a folyamatos tüzeléshez. A puha fák (fenyő, nyárfa..) alágyújtósnak használhatók, mivel könnyen gyulladnak. A gyantatartalmuk miatt azonban lerakódásokat okozhatnak, ami kerülendő.
4. A fatüzelésű készülékekben ne tüzeljünk fakéreggel, rétegelt, impregnált fával, farostlemezzel, ronggyal, műanyaggal, gumival, vagy vegyszerrel kezelt faanyagokkal! Ezek elégetése közben rengeteg mérgező vegyület keletkezik, mely mind ránk nézve, mind a tüzelőberendezésünkre nézve káros lehet!
5. Biztosítsunk elegendő égési levegőt a készüléknek! Ha nincs megfelelő levegő utánpótlás, akkor az égés kevésbé lesz tökéletes, a készülékben és a kéményben is lerakódások lesznek. Emiatt a kandallóval egy légtérben működő elszívó berendezések jelentősen rontják a huzatot, durva esetben visszaáramlást okoznak.

Miért fontos, hogy száraz legyen a fa?

A friss vágott fa nedvességtartalma 50 % feletti általában. Ez annyit jelent, hogy a tömegének több, mint a fele víz. Amikor elkezdünk tüzelni az ilyen fával, akkor a hőmennyiség nagyrésze arra fordítódik, hogy ezt a vizet elpárologtassa. Ezért az égés csak sokkal alacsonyabb hőmérsékletet tud elérni, az alacsony hőmérséklet miatt pedig jelentősen megnőhet a korom és kátrány képződés, mely a készülékben és a kéményben lerakódva tovább rontja a hatékonyságot. A lerakódott kátrány egy idő után átszivároghat a béleletlen tégla kéményen, illetve kellemetlen szagot áraszt, nem beszélve a koromégésről, kéménytűzről, ami kerülendő és veszélyes jelenség!

A túlzott koromképződés esztétikailag is kellemetlen élményt nyújt, ha lerakódik a kandalló üvegfelületén, mert így az rövid időn belül koromfekete tud lenni.

Végül, de nem utolsósorban nem túl pénztárcakímélő megoldás. Hisz gondoljunk csak bele, hogy olyan fát veszünk, ami sokkal nehezebb a víz miatt. Ezért gyakorlatilag magasabb árat fizetünk egy olyan tüzelőanyagért, aminek a fűtőértéke rosszabb.

A legjobb tüzifa általában a 2 évig levegőn, felhasítva szárított fa. Kivétel a tölgyfa, melyet egy évig szabadon, esőnek kitéve kell tartani, és után jöhet a két év száradási idő. Így érhetjük el azt a nagyjából 15 - 20 % közötti nedvességtartalmat, ami ideálisnak mondható.

A begyújtás

• Ha a készüléke vízteres, akkor figyelni kell arra, hogy fel legyen töltve vízzel és rá legyen kötve a fűtési rendszerre! Ellenkező esetben tilos begyújtani!
• A begyújtás előtt olvassa el a használati utasítást, és ellenőrizze az ajtókat szabályozókat, hogy megfelelően működnek-e.
• Távolítson el minden éghető anyagot (matrica, csomagolóanyagok...) a készülékről és közeléből.
• Helyezzen a tűztér aljába némi zacskós, vagy táblás begyújtót, majd erre szellősen pakoljon valamilyen gyújtóst (vékony léc, fenyőfa deszka...)
• Ne használjon semmilyen gyúlékony folyadékot a begyújtáshoz (olaj, benzin, petróleum...)
• Gyújtsa meg a tüzet és hajtsa be a készülék ajtaját. Adjon jelentős plusz levegőt az égéshez. Ezt megteheti úgy, hogy az ajtót nem csukja be teljesen, vagy a hamuzó tálat kihúzza egy kicsit, hogy alulról kapjon plusz levegőt a tűztér, vagy liftes ajtajú készüléknél hagyjon 3-5 cm rést!
• Amikor már stabil égés van a tűztérben, óvatosan nyissa ki az ajtót, és tegyen a tűzre valamivel vastagabb gyújtóst, esetleg vékonyabb tüzifa darabokat.
• Mindig tartsa be a fokozatosságot! A tüzelést kis lánggal kezdje, és folyamatosan növelje az intenzitást! Azonban mindig fűtse fel készülékét amennyire csak lehet - kivéve, ha ezt a használati utasítás ezt nem ajánlja! (Figyelem: Épített kandallók és cserépkályhák az építés után még jelentős vizet tartalmaznak, ezért az első begyújtásnál itt általában nem szabad nagyon befűteni!)
• Kb 15-30 perccel a begyújtás után a kéményhuzat kialakul, és az égés intenzitása megfelelő. Ekkor csukja be az ajtót, de az égési levegő szabályozókat hagyja nyitott állásban, amíg a készülék el nem éri az üzemi hőmérsékletét.
• Ha elérte az üzemi hőmérsékletet (készülékenként változó 1-3 óra), akkor az égészabályzó reteszeket állítsa a normál égéshez szükséges állásba
• Az első begyújtásnál kellemetlen szagok és füst keletkezthet! Ezek többnyire a készüléken lévő felületkezelő-, illetve kenőanyagok kellemetlen szaga. Érdemes egy szellőztetéssel ezeket a szagokat kiengedni. Ezek további begyújtásokat követően már nem jelentkezhetnek.

A tűz táplálása

Nyissa ki LASSAN a készülék ajtaját! Figyelem: az ajtó és a készülék forró lehet! A lassú nyitás pedig azért fontos, hogy ne csapjon ki láng, ne legyen hirtelen visszaáramlás! Ez kevésbé veszélyes, ha a tűzteret csak akkor rakjuk meg újra, ha már csak parázs van, láng nincs!

Amikor az eddig berakott tűzifa és gyújtós leégett, a friss parázságyra pakoljon újra tűzifát. Próbálja meg a tűztér belsejében elhelyezni az újabb adag tüzelőanyagot!

Mindig csak annyi fát rakjon a készülékbe, amennyit a használati utasítás megenged!